“Mikor Istenre bízom a sorsom,
érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez!
Hinnem kell benne, hogy “madárka tolla se hull ki” az Ő akarata nélkül,
de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le;
Isten reám bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom...
A tunyák és a gyávák, akik bólogatva és hümmögve,
Istenre bíznak mindent:
a válságos pillanatban Isten szava nélkül maradnak...”
(Márai Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm megjegyzésed!